Ezerízű Izrael – Séta a drúzoktól a beduinokig

Izraeli magyar nyelvű független nyomtatott lap

Ezerízű Izrael – Séta a drúzoktól a beduinokig

augusztus 20, 2016 Cikkek 0

Igen, itt hallottam először a bahaiokról. Itt tevegeltem először a sivatagban, és itt tudtam meg, hogy vannak zsidó és keresztény etiópok is.  Itt ettem először kurd kubét, és itt laktam együtt drúzokkal a Golánról. És az egészben az a legcsodálatosabb, hogy ehhez nem kellett országokon keresztül utaznom, nem kellett szabadnapokat kivennem, nem kellett órákat reptereken töltenem. Mert minden itt van egy helyen, egymás mellett egy picike országban. Úgyhogy útra fel!

Cserkeszek

Két cserkesz kisváros található Izraelben: Kfar Kama és Rehanija. Az össznépesség négyezer fő, ebből háromezren Kfar Kamában élnek. A cserkeszek szunnita muszlimok, akik a Kaukázus területéről érkeztek, orosz üldöztetések elől. A mai napig nosztalgiával gondolnak szülőföldjükre, habár az első letelepülők az 1870-es években érkeztek – azaz mindenki Izraelben született.

A cserkeszek roppant hagyománytisztelők, ezért is van saját oktatási rendszerük, ahol a héberen kívül a gyerekek a hivatalos nemzeti nyelven – adyghe – is tanulnak, de sokan arabul és angolul is folyékonyan beszélnek.

A törökök annak idején szívesen fogadták a cserkesz letelepülőket, akik egyrészt muszlimok voltak, másrészt pedig kitűnő harcosok. Nem véletlen, hogy sokan közülük máig jelentős katonai és rendészeti karriert futnak be.

Miért látogassunk el egy cserkesz településre?

  • Kfar Kama nagyon közel van a Kinerethez és a Tábor-hegyhez, úgyhogy aki egy kis vizes felüdülésre vágyik, mindenképp ejtse útba.
  • Meglátogathatjuk a múzeumot, amit egy 130 éves autentikus házban rendeztek be: számtalan eredeti tárgyat, fegyvereket, háztartási eszközöket és népviseletet mutatnak be. Az idegenvezetés különlegesen élvezetes és informatív, helyi lakosok mutatják be a gyűjteményt a látogatóknak. Magával ragadó a lelkesedésük és az igyekezet, hogy megismertessék hagyományaikat. Héberül és angolul is igénybe vehető, ajánlott érkezésünket előre telefonon egyeztetni: 050-5857640.
  • Érdemes a látogatást a Cserkesz Fesztivál idejére szervezni. Ilyenkor a tárlatvezetésen kívül hagyományos nép­táncbemutatót rendeznek, általában a közönség bevonásával, cserkesz konyha és sajtok kóstolásával egybekötve. Az idei Kfar Kama-i fesztivált sajnos már le­késtük, de Rehanijában általában augusztusban rendezik meg.
  • A látogatás és a kulináris élmények elválaszthatatlanok. A cserkesz konyha elengedhetetlen tartozéka a jellegzetes puha, morzsolható cserkesz sajt. Érdemes kipróbálni a tradicionális halivát, azaz a raviolihoz hasonló, sajttal töltött kis batyukat, vagy a húsételek széles választékát. Kfar Kamában több vendéglő is van, mindjárt a főút mellett található például a La’ooz vagy a Miszedet Cserkeszija. A városban több kis házi üzletben is árulnak helyileg előállított sajtokat, és a legújabb szolgáltatás a Kocsaszko butik kávéüzlet, helyben frissen őrölt kávék széles választékával.
Cserkesz tánc a fesztiválon

Cserkesz tánc a fesztiválon – fotó: Grünhut Éva

Galileai drúzok

A 131 ezer fős drúz kisebbség jelentős része Galileában él, olyan településeken, mint Dalijat al-Karmel, Iszfija, Peki’in vagy Hurfeis. A drúzok egy érdekes, egyedi vallással rendelkező, arabul beszélő és többek között arab felmenőkkel rendelkező közösség. Sokat ad a vonzerejükhöz, hogy vallásuk úgymond titkos, csak a beavatottak számára hozzáférhető. Gyakran előfordul, hogy akik nem választják a vallásos utat, valóban nem is ismerik a drúz szent írásokat, de igazából ez egyáltalán nem osztja meg a közösséget. A vallás maga a síita iszlám és különböző filozófiai irányzatok, mint például a gnoszticizmus elemeit ötvözi. Egyik fő prófétájuk Suaib, aki nem más, mint Jitró, Mózes apósa. Hát igen, kicsi a világ! A galileai drúzok teljes jogú izraeli állampolgárok, és híresen lojálisak Izraelhez. Az 50-es évek közepétől a drúz férfiak kötelezően szolgálnak a hadseregben, és gyakran magas posztot töltenek be a rendőrségnél és a politikai életben is.

Margalit Zinati epret szed

Margalit Zinati epret szed – fotó: Grünhut Éva

Miért látogassunk el egy drúz településre?

  • A drúzoknak nincsenek a hagyományos értelemben vett szent helyeik, de évente bizonyos ünnepnapokon összegyűlnek egy-egy próféta sírjánál. A legismertebb Nebi Suaib, Jitró próféta sírja, a Hittin hegy közelében. A másik jelentősebb Nebi Szabalan, Hurfeis mellett. Általában nagyon vendégszeretően fogadják a látogatókat, és készségesen mutatják meg ezeket a helyeket.
  • Dalijat al-Karmel a legnépesebb drúz falu, Haifához közel. Főutcája teli van helyi szuvenírboltokkal – nem vé­letlen, hogy a Taglit Birthright csoportok egyik közkedvelt célpontja. A boltok között természetesen megannyi drúz vendéglő is megbújik, kitűnő hagyományos konyhával. Mindenképp próbáljuk ki a helyi knaffét és baklavát! Amennyiben csak kóborolni szeretnénk a szűk kis utcácskákon, előbb-utóbb belebotlunk Sir Laurance Oli­phant pro-cionista felfedező, író, kalan­dor nyári házába, ahol most egy katonai emlékszoba van berendezve az elesett drúz harcosoknak. A faluban egy kis néprajzi múzeum is található. Telefonos egyeztetés javasolt: 04-8393242.
  • Peki’in tele van meglepetésekkel. A hagyomány szerint itt található Simon Bar Jocháj barlangja, ahol 12 évig bujdosott fiával a rómaiak elől. Rasbi nem véletlenül választotta ezt a helyet: kétezer éve megszakítatlan a zsidó jelenlét a faluban, az itt élők a Templom lerombolása után is a Szentföldön maradtak. A mai napig megtalálható néhány zsidó ház Dávid-csillagos dekorációval, egy öreg zsinagóga, és annak szintúgy idős őrzője: Margalit Zinati. Margalit a faluban született, ott töltötte egész életét, gyakorlatilag az egyetlen zsidó lakos. Kérésre kinyitja a zsinagógát, vagy körbevezet a múzeummá átalakított egykori szülőházán. Nagy élmény találkozni vele, habár sokat segít, ha beszél az ember arabul (főleg ezt használja) és ha elég magas ahhoz, hogy segítsen neki az eperfa szüretelésében. A 050-7713357 telefonszámon érhető el.
  • És persze megint csak nem hagyhatunk ki további peki’ini látnivalókat, mint Szavta Dzsamila szappanboltját, vagy a Miszedet Ec Hatut Bemaajan (hosszú név, de a hely eltéveszthetetlen a főtéren az eperfa mellett: 052-8285631), a Dzsudur (04-9571827) vagy az Al Effendi Hummusz vendéglőket (a főút mellett, 04-9976886).
  • A Szam­bu­szak Haarazim vendéglő Hurfeisben majdnemhogy híresebb Szabalan próféta sírjánál. Általában hosszú sor áll és vár a frissen sütött, birkahússal, csirkével, labanéval megtöltött ropogós finomságra (077-9964552).
Emek HaBambuk - fotó: Grünhut Éva

Emek HaBambuk – fotó: Grünhut Éva

Drúzok a Golánon

Jogos a kérdés: a drúzok a Golá­non tényleg annyira mások, mint a drúzok Galileában? Egyrészt persze nem, ugyanaz a kultúra, ugyanazok az ételek, hasonló hagyományok. A fő különbség a két közösség között az Izraellel való kapcsolatuk. A goláni drúzok szíreknek vallják magukat, és pár évvel ezelőttig – legalábbis ameddig Szíria létezett – szerettek volna újra Szíriához tartozni. Persze újabb és újabb generációk felnövekedésével ez a nosztalgikus kötődés sokat változott, ma már egyre több drúz fiatal szeretne izraeli állampolgárrá válni – mert bizony a Golánon élő drúzok többsége állandó helybeli lakos, de nem állampolgár. Gyakorlatban élhetnek bárhol az országon belül, munkát vállalhatnak, tanulhatnak, ahol szeretnének, de nem szavazhatnak, nem sorkötelesek és utazáshoz speciális engedélyre van szükségük. Mindenesetre az elkövetkező évek valószínűleg jelentős vátozásokat hoznak az állam és a goláni drúzok kapcsolatában.

Miért látogassunk el egy drúz településre a Golánon?

  • Mind a négy drúz falu – Madzsdal Samsz, Maszade, Buqata, Ein Kinijje – a Hermon hegy közelében található, úgyhogy a legtöbb izraeli évente egyszer akarva-akaratlanul meglátogatja, amikor honfitársaival együtt tömegesen özönlenek síelni.
  • Kevesen tudják, de Madzsdal Samsz mellett van egy gyönyörű vulkáni tó, Birkat Ram. A kékvízű, jéghideg tó mint egy gyöngyszem bújik meg a hegyek között. A partján található az Emek Habambuk kemping: kis bungalók, zöld pázsit, alacsony padok, párnák és függőágyak. Amennyiben valaki kissé hagyományosabb szálláshelyre vágyik, természetesen hotelek is várják Madzsdal Samszban, mint például a Narkisz Boutique Hotel jacuzzival (04-6982961).
  • Persze lehetetlenség a Golánon kirándulni anélkül, hogy a történelem vagy az aktuális politikai események ne hatnának ránk. Számtalan helyen botlunk bele elrozsdásodott tankokba, elhagyatott bunkerekbe, az éjszakai tábortűz melletti cseverészést pedig szíriai bombázások zaja szakítja félbe. Madzsdal Samsznak is megvan a saját történelmi mementója, az úgynevezett Kiabálások hegye (Shouting Hill), ahol ’67 után az Izraelben „ragadt” drúzok hangosbeszélők segítségével beszéltek családtagjaikkal. Ma a Birkat Ram felé vezető úton, egy kis utcácska végén vethetünk egy pillantást a párszáz méterre lévő határkerítésre, katonai bázisra és a hegyre.
  • A másik három faluban is érdemes megállni egy pár órára, meglátogatni a helyi piacot, ahol drúz sajtokat, mézet, édességeket, vagy lényegesen olcsóbb ruhaneműt és háztartási termékeket vásárolhatunk. És megint csak vétek lenne kihagyni egy jó ebédet például a Salom (Béke) vendéglőben Maszadéban.
Majdal Shams - fotó: Grünhut Éva

Majdal Shams – fotó: Grünhut Éva

Beduinok

Ha azt halljuk, beduin, rögtön az összetákolt, düledező házacskákra, legelésző kecskékre és sivatagbeli nomádokra gondolunk. Gyakran elfeledkezünk arról, hogy 60 ezer beduin telepedett le az ország központi és északi részén – bár vitathatatlan, hogy továbbra is mintegy 140 ezer beduin él a Negevben. A beduinok helyzete örök téma, már a törökök is törekedtek valamiféle földszámlálás­ra és regisztrációra, próbálkoztak a britek is – és manapság Izrael. Igyekeznek valahogy letelepedésre ösztönözni őket. Az érdekek sajnos gyakran ellentétesek, roppant hosszan elhúzódó folyamatról van tehát szó. Az itteniek azonban csak élni szeretnék az életüket, miközben az állam adta lehetőségek sokszor valóban jelentős előnyöket nyújtanak. Például az egészségügy vagy az oktatás területére egyre több beduin nőt vonnak be, és ezzel alapvetően megváltoztatják a közösségek életvitelét. Mindazonáltal jó nem elfeledkezni róla, hogy évszázados történelem és kultúra búvik meg a beduin életforma mögött, amit fontos megőrizni és megismerni.

Miért érdemes egy beduin településre ellátogatni?

  • Amennyiben szeretnénk többet megtudni a beduin életmódról, érdemes ellátogatni a Joe Alon Beduin Központba. Habár a helyszín elég félreeső helyen van – a Lahav erdő közepén –, összeköthetjük más beduin kisvárosok megtekintésével. Az itt bemutatott tárgyak jelentős részét Avner és Orna Goren régész házaspár a Szináj-félszigeten gyűjtötte össze és Izrael visszavonulása után szállították az országba. Aki szeretné megtudni, hogyan és hova célszerű egy beduin sátrat felépíteni, vagy mit jelent az, ha csak egy fél pohár teát szolgálnak fel, vagy mi az a rababa, az jó helyen jár.
  • Ha már a környéken járunk, vétek lenne kihagyni a Lakija Negev beduin szövőközpontot. 1991-ben alapították, és gyökeresen megváltoztatta a kör­nyék­beli beduin nők életét. Ma 150 nőnek nyújt megélhetést, mi pedig betekintést nyerhetünk a szövés minden részfolyamatába egy bemutató keretén belül (héberül és angolul is), és vásárolhatunk tradicionális mintákkal díszített párnákat, szőnyegeket, táskákat. Ahogy az egyik résztvevő megfogalmazta: „Ez a program megváltoztatta az életemet. Ma autót vezetek, használom az internetet, egyszóval szabadnak érzem magam.” (08-6519883)
  • A beduin vendégszeretetet számtalan módon élvezhetjük. Ez általában magában foglal hagyományos kávékészítést, ebédet-vacsorát saláták, húsok széles választékával, tevegelést, és az éjszakát akár ott is tölthetjük egy beduin sátorban – különleges élmény lehet nagyobb csoportok, baráti társaságok vagy családi összejövetelek alkalmából. Ilyen helyek például Kfar Nokdim (08-9950097), Khan Hasajarot (08-6535777). Néhány helyen az „igazi” Negev-túrákat ajánlják, dzsippel vagy több napos tevegeléssel egybekötve a sivatag mélyére.
  • Ne feledkezzünk meg azonban az északi beduinokról sem, mint például Sibli városkája a Tábor-hegy mellett. Itt például rendezhetünk hagyományos hennapartit az esküvőnk előtt, ugyanis az egyik család nemcsak megszervezi az ünnepséget, de ismeri az igazi henna összes hagyományos növényi összetevőjét is. Amennyiben hasonló élményre vá­gyunk, mint a Negevben, érdemes szállást foglalnunk a Galilee Bedouin Camplodge-ban, ahol ismét csak válogathatunk, hogy sátorban, szobában vagy egy faházban szeretnénk tölteni az éjszakát (072-3902176).
Maroniták Gush Halavban - fotó: Grünhut Éva

Maroniták Gush Halavban – fotó: Grünhut Éva

Mindezeken túl, ha tehetjük, adjuk hozzá a meglátogatandó helyek listájához a jóval ismertebb bahái vallási helyeket Haifán és Akkóban – és ha már Haifán vagyunk, érdemes az Ahmadijja muszlim közösséget is meglátogatni, vagy útba ejteni Jisr-az-Zarkát gyönyörűséges tengerpart­jával és érdekes múltjával. A lista persze még így is hiányos: nem említettük a galileai maronitákat, a domari roma közösséget Jeruzsálemben, a szamaritánusokat vagy az afrikai héber izraelita közösséget Dimonából. De mindez legyen egy következő cikk témája…

Grünhut Éva izraeli idegenvezető Facebook oldala >>
Az írás megjelent az Új Kelet júliusi számában.