Traumatizált demokrácia
A Demokrácia köszöni szépen, nem traumatizált, bár erre nyilvánvaló igény lenne. Ő csak van, lebeg, igyekszik; egyhangúan éli hétköznapjait, reszelgeti a körmét, a kávéház napernyője alól fürkészi az utcán sürgő-forgó ilyen-olyan demokratákat, szürcsöli a feketéjét, időnként hümmög, van, amikor a torkát köszörüli. Ezeknek a gesztusoknak csak azért van jelentőségük, mert többnyire ott ül vele a…
Read more
Legutóbbi hozzászólások: