A kétezres évek elején a Tel-avivi Egyetemre jártam színházrendezés szakra. Aki volt már az egyetemi kampuszon, tudja, hogy a film- és színházművészetek épületének Mexico a neve, és a főbejárata előtt nagy, zöld, pálmafás terület található. Itt rengeteg előadás, díszlet, jelmez stb. terve született már, néha egészen kötetlen formában.
„A plakátot a huszadik század során sokszor hívták az utca művészetének. Az utca az a közeg, ahol a műfaj igazán otthon van; a maga frappáns vizuális nyelvén elad, hirdet, tüntet valamilyen ügy mellett.” Ezzel a mottóval rendezett az elmúlt év végén nemzetközi kiállítást a Magyar Plakát Társaság. A PosterFesten kiállított Dan Reisinger, a társaság tagja is. Ebből az alkalomból beszélgettünk givatajimi otthonában.
Akkor olvasom: „Nehéz fiókakor, hányatott pesti madársors és a sirályság nehéz elfogadása jellemezte Istvánt. Ez talán túl hivatalos és papírszagú ábrázolása egy, a nagyváros biotársulásai és ennek kényszerei által formált madárnak, és nem túl szerencsés a történések elején így sínre tenni őt.
Pusztulásában is szép volt. Nemes tartását nem volt képes megtörni a bombatalálat, a beázás, a mindent átható szagú és mennyiségű állati ürülék, de még a gondoskodó közösség eltűnését hirdető növekvő szeméthalmok sem. Büszkén várta az építkezést 2016-ban. 150 év után újra építeni és nem rombolni érkezett hozzá az idő.
A múlt évben Izrael függetlenségének napját megelőzően hetven napig az izraelinfo.com hírportál naponta adott közre egy-egy írást azokról a magyar-zsidó emberekről, csoportokról, akik országunk eddigi hetven évében valamilyen területen kitűntek kimagasló eredményeikkel, életútjukkal.
Minden embernek mást jelent a család – és örömmel meghallgatom mások definícióját, de senki engedélyére nincs szükségem. Mozaikcsaládok, szivárványcsaládok, elvált szülők, újraházasodottak, féltesók és örökbefogadott gyerekek, nagyik és nagypapák, kutyák-cicák-papagájok, nagy ünnepek, kis drámák, állandó szeretet és támogatás. Nekem ezt jelenti a család.
Fotó: Salamon Sára Halmos László az Új Kelet egyetlen olyan szerzője, aki állandó szerkesztőségi munkatársként dolgozott a lapnál, amikor volt még iroda, ma pedig virtuális szerkesztőségünket gyarapítja tudásával, tapasztalatával, humorával. Ezzel az írásával, hitvallásával kívánunk ád meá veszrimet, azaz bis 120-ot a héber nyelv magyar felfedezőjének, a Tanár Úr kérem írójának, mindannyiunk tanítójának. Halmos László…
Read more
Tel-Aviv, 1938. április 30. (eredeti helyesírással)
Még nincs egészen harminc éve Tel-Aviv megszületésének. És a zsidó város magán is viseli annak a sietségnek a bélyegét, melynek jegyében felépítették.
Kérdések
Mi volt a háttere az Új Kelet elindításának?
Egy újság, két születésnap… Mikor és hol?
Milyen volt a lap fogadtatása?
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy újság. Új Keletnek hívták, izraeli volt, de magyar is, egyszerre nagyon mindkettő. Pedig Kolozsváron alapították, épp száz éve. Utána érkezett Izraelbe, Tel-Avivba. Én is ott találkoztam vele.
Legutóbbi hozzászólások: